Mentő-nap Sárváron

Az újraélesztés Guinness-rekordját szándékoznak megdönteni a mentő- és vöröskeresztes napon Sárváron; a 36 órán át tartó rekordkísérlet pénteken hajnali 4 órakor kezdődik el a Nádasdy-vár színháztermében.

A Sárvári Mentőállomás felhívására iskolák, munkahelyi kollektívák, baráti társaságok jelentkeztek, de a rekordkísérletben számíthatnak a városi önkormányzat részvételére is. A mentősök több száz embert képeztek ki, óránkénti beosztást készítettek, hogy a gyakorló bábu szimulált keringését, oxigénellátását 36 órán keresztül, folyamatosan fenn tudják tartani – ismertette Szabó Zoltán mentőtiszt.

A rekordkísérlet – egyszemélyes újraélesztés fantomon – a mentősök szakmai felügyelete mellett, a nemzetközi BLS protokollnak megfelelően történik majd. A gyakorló bábu “életben tartásához” a résztvevők két percenként egymást váltva, 30 mellkasi kompressziót és két befúvást végeznek. Az utolsó két percben az a 43 éves férfi végzi el az életmentést, akit tavaly augusztusban Sárvár egyik közterületén, egy félautomata defibrillátor segítségével élesztettek újra.

“Az a közel ezer ember, aki részt vesz a kísérletben, és megtanulta az életmentés szabályait, ha tud segíteni, soha többé nem fogja majd ölbe tett kézzel várni a mentő érkezését” – fűzte hozzá Szabó Zoltán.

Az újraélesztés jelenlegi, 34 órás Guinness-rekordját a szegedi egyetem orvostanhallgatói állították fel tavaly szeptemberben. A sárváriak azonban nemcsak új rekordot akarnak felállítani, hanem civilek, laikusok bevonásával minél több emberrel szeretnék megismertetni az újraélesztés jelentőségét, módszereit, hiszen ezek az ismeretek, készségek felbecsülhetetlen segítséget jelenthetnek a hirtelen bekövetkezett szívhalál esetén. A rendezvény helyszínén bemutatják a félautomata defibrillátorokat is, amelynek működését egy szimulátor segítségével bárki kipróbálhatja.

Sárváron az országos átlagnál lényegesen jobb a félautomata defibrillátorokkal való ellátottság, ami ugyan “nem helyettesítheti az újraélesztést”, de ha rendelkezésre áll, akkor jól használható. Az egészségügyi intézményeken kívül öt életmentőpontban – szállodákban, a tűzoltóságnál, és egy középiskolában – is megtalálható a készülék – jegyezte meg a mentőtiszt.

A szombati mentő- és vöröskeresztes napon emlékülést, mentési bemutatót, elsősegélynyújtó versenyt is tartanak. A sárvári vár falai közé költözik a szombathelyi Fúsz Ernő Mentőmúzeum régi mentéstechnikai eszközöket, archív képeket, dokumentumokat bemutató vándorkiállítása is. A tárlat egyik érdekessége az ötvenes években, és a Heine-Medin-járvány idején is használt vastüdő lesz; a mai napig élnek az országban olyan emberek, akik ennek az eszköznek köszönhetik az életüket.

A programokat mentőjárművek felvonulása, kimentési bemutatók, látványos történelmi harci bemutatók teszik még mozgalmasabbá. Hagyományos mentőnapi programnak számít a gasztronómiai verseny is; a Sárvári Mentőállomás vaddisznóhússal járul hozzá a különleges menühöz, ezen túl pedig szabad kezet ad, így mindenki ízlése, vagy az otthonról hozott, jól bevált recept szerint főzhet. Forrás: Népszava

Mindemellett a Fekete István Állatvédő Egyesület Örökbefogadó napot is tart a rendezvény helyszínén, örömmel fogadták invitálásunkat. Alig várom, hogy lássam a kis kedvenceket. :)

Munkatársaimmal mi is részt veszünk a rekordkísérletben, Zoli (anya párja) tartott nekünk felkészítést, holnap (szombaton) 11-12 óráig mi végezzük a szimulált újraélesztést. Nagyon szép és fontos dolognak tartom, éppen ezért igen-igen lelkes vagyok. Ígérem, mindenről beszámolok, addig is szép hétvégét mindenkinek!:)

Anitától...

"Ha többféle út kínálkozik számodra, és nem tudod, melyiket válaszd,
semmiképp se bízd a döntést a véletlenre, hanem ülj le és várj.
Várj még és még.
Ne mozdulj, ne szólj, csak hallgasd a szíved. S mikor beszélni kezd
hozzád, állj fel, és menj, amerre visz.

-Susanna Tamaro

Csodálatos gyógymódok I.

Szeretném megosztani tegnapi, legújabb élményemet. Már többször olvastam róla és tegnap nagy örömömre kedvenc jógaoktatóm, meditációs vezetőm (és még ki tudja mennyi mindenem:)) bevezetett a Bach-terápia rejtelmeibe.

A Bach virágterápia az 1930-as években felfedezett olyan hatékony módszer, amely, hogy a növények virágaiból készült eszenciák által közvetlenül képes hatni a lelkiállapotra. A Bach-virágterápia rendszerét, amelyben 38 olyan vadon élő virágot és növényt találunk egy angol orvos, dr. Edward Bach fedezte fel. Elsősorban olyan gyógymódot keresett, amelynek segítségével bárki viszonylag könnyen megtalálhatja betegsége okát, és sikeresen kezelheti mind lelki, mind pedig testi bajait.

A Bach virágterápia, mint az öngyógyítás nagyszerű módszere segít megtalálni a lelki harmóniát, a megnyugvást és a békét ebben a rohanó világban. A Bach-virágterápia egyszerű és mellékhatásoktól mentes, ezért a cseppek egyre több család házipatikájának állandó részét képezik. A Bach-virágterápia sikere egyszerűségében rejlik, egyszerű, praktikus, így használata a mindennapokban bármikor áldásos hatású.

Hatásmechanizmusát tekintve a homeopátiával rokon jellegű, azonban a testi tünetek helyett csak az aktuális lelkiállapotot veszi figyelembe. A gyógyítás nem a testi tünetekre irányul, sokkal inkább az emberi lélek "diszharmonikus" vagy negatív állapotaira.

Az ember nemcsak test és lélek, mindenképpen rendelkezik egy transzcendentális résszel is.  A betegség a test-lélek-szellem hármassága közötti harmónia megbomlásából származik, ezért a gyógyulás lehetősége ennek a harmóniának a helyreállításával történhet, amely minden ember számára elérhető, hiszen önmagában hordozza annak lehetőségét.

Forrás: http://www.viragterapia.hu/

Tegnap megkaptam első keverékemet, ami kifejezetten nekem készült egy felmérés segítségével. Fény derült azokra a tulajdonságaimra, amelyek most a leginkább hátráltatnak abban hogy igazán felszabadult, önmagam legyek, ezeket szeretném háttérbe szorítani illetve ha lehetséges, eltűntetni végleg. Tisztában vagyok azzal, hogy mindehhez én is kellek, nem elég pusztán egy eszencia, de nem is bánom, mert nagyon élvezem, így legalább beleáshatom magam egy csomó dologba, ami amúgy is érdekel. :)

Sokan humbuknak tartják az ilyesmit, a legkevésbé sem szeretnének ezért még pénzt is adni, én viszont szívesen részesítem előnyben a természetgyógyászat elemeit a mai egészségügy nyújtotta lehetőségekkel szemben. Nem szedek gyógyszert ha nem muszáj, nem szeretnék orvoshoz és kórházba sem járni túl gyakran, igyekszem magam megoldani, amit csak lehet. Mit veszíthetek nem igaz?

Ma elkezdődik a pakolás. Holnap jönnek a "bútortologatók", jövő héten már az új helyemen kezdek. Kicsit várom azért, hogy elhagyjam végre megannyi szenvedésem helyszínét, talán ez is egy lépés egy új kezdet felé, még ha többnyire azt látom is az egészből, hogy a főnökömmel leszek egy irodában és ez mennyire kiborító lesz. Aztán érhetnek meglepetések, ezért próbálok nem erre koncentrálni,  hanem a sok jóra ami rám vár még az életben.:D

Görcsös ragaszkodás

Az időjárásnak köszönhetően ez a nap elég nyomottá tesz. Ilyen alkalmakkor szoktam rágódni a fejemben kavargó gondolatokon. Azt már sokan tudják, ez az év nem úgy kezdődött számomra ahogy vártam. A tavalyi nehéz időszakok után azt reméltem hogy minden egyenesbe kerül és végre megnyugodhatok, kicsit stabilabb életet élhetek. Jó pár nehéz döntést kellett meghozni és úgy éreztem, nekem is kijár már a boldogság. Aztán történt pár esemény, ami borított mindent és még mindig nem érzem úgy hogy hátra dőlhetek a kanapémon, de remélhetőleg egyre kevesebb viharfelhő gyűlik körém. Pár hónapig azt gondoltam, hogy soha nem leszek képes megerőszakolni magam és olyanná válni amilyen valójában vagyok. Elmondhatom, hogy bár gyakran gyűlnek könnyek a szemembe, most már tudok hinni a saját boldogságomban. Ehhez persze nem ártott jó néhány fejmosás, tanács. Ezek nélkül a megerősítések nélkül valószínűleg még mindig otthon sajnálnám magam. :)Szerencsére nekem is vannak jóakaróim, akik kirángattak a nehéz helyzetekből, ha úgy alakult..

A héten egyik hímnemű barátommal beszélgettünk. Megerősített abban, hogy jó úton haladok magammal kapcsolatban, még ha az út nem is lesz rövid és akadálytalan, el fogok jutni a célig. Tisztában vagyok azzal, miért történtek így a dolgaim. A viselkedésemre, állapotomra egyértelműen a "családi okok miatt" jelzőt húztam rá, pedig már középiskolában megkaptam párszor, hogy amögé nem bújhatok, ne is próbáljam. Teljesen jogos. Felnőttem ahogy felnőttem, bár vannak nyomai, örülnöm kell hogy a körülmények ellenére nem kallódtam el, tanult, véleményem szerint elég értelmes és jószívű (és cseppet sem nagyképű:)) ember vált belőlem, amit talán szintén a zűrös múltnak köszönhetek. Nem feltétlenül csak sz.r dolgok kerekednek ki abból, ha a szüleink nem bánnak úgy velünk vagy egymással, ahogy azt egy egészséges család esetében látjuk. Mondom..lehetnék most hajléktalan, bűnöző, k...a, vagy alkoholista, minden, ami nagy százalékban ide juttatja a zűrős családi háttérrel rendelkező gyerkőcöket. Ezekhez képest szinte eltörpül az önbizalomhiányom, az érzékenységem, hirtelenségem és társaik. Azt kell hogy mondjam, a mai napig sokszor hátrányként élem meg ezen tulajdonságaim legtöbbjét, de akkor igyekszem arra gondolni, hogy hány, de hány emberre pedig ráférne ezekből egy kevés, akkor pedig már nem is olyan szörnyű kicsit másnak lenni. A lelkem az enyém, az is marad, ilyen amilyen.

Ami viszont nagymértékben hozzájárult a dolgok kedvezőtlen alakulásához az, hogy mindent görcsösen akartam. Úgy hittem, mivel kicsi koromtól elég sokszor fájt a lelkem, el kell érnem minél előbb mindazt, ami akkor nekem vagy szüleimnek nem sikerült tökéletesen. Mert hiányzik. Akár a házasságra, akár a gyerekvállalásra gondolok. Mindig is tudtam, engem az fog igazán boldoggá tenni, ha lesz egy saját családom, ahol mindazt az energiát és szeretetmennyiséget kiadhatom magamból, ami a hosszú hosszú évek alatt belém szorult. Be akartam bizonyítani magamnak, hogy képes vagyok harmóniát teremteni és egészséges gyerekeket nevelni, jó férjet találni. A múltam túlságosan családcentrikussá tett, nem érdekelt se munka se pénz, csak az OTTHON. Danival ezen az úton indultam el, mikor megismertem, tudtam hogy Ő az, akivel megvalósíthatom az álmaimat, csapot papot otthagytam és új életet kezdtünk egymással. Pont úgy gondolkozott ahogy én, időközben viszont rá kellett jönni, hogy az anyagiak nélkül hiába vannak a vágyak, nem megy semmi. Mikor megtette a lépést, bár belül tudtam hogy korai ez még,  kimondhatatlan boldogságot éreztem, már láttam magam előtt mindazt, amit terveztünk. Túlságosan sok energiát fordítottam a házasság kérdésére, tudtam hogy Ő mire vágyik és mégsem tágítottam az elképzeléseim mellől, mert folyton az járt a fejemben hogy most itt az idő, most végre más lesz, olyan mint a NAGY KÖNYVBEN, velem miért ne történhetne valami úgy ahogy ott meg van írva...ott lebegett lelki szemeim előtt mindaz, amire évek óta vártam. Egy szerető társ aki oltár elé visz, egy csodálatos apa és anya jelölt, akik majd megmutatják..

A görcsös akarással nem jutottam előbbre. SŐT..sokat veszítettem és minden nap ezért küzdök magamban, hogy ne adjam fel, mert nem késő semmi..A házassággal és a gyerekvállalással kapcsolatos terveim kudarcba fulladtak..és mindez azért, mert nem hagytam a dolgokat egy kicsit a saját medrükben sodródni, irányítani akartam a sorsom és belebuktam. Mert néha nem árt, ha rábízzuk magunkat az időre és várunk. Ha nem foglalkozunk jelentéktelennek tűnő problémákkal, ha nem AKARJUK mindenáron. Sokat tanultam és szeretnék még tanulni. Most hogy tudom mi miért történt, a betegség, a konfliktusok minden, nyugodtabb lettem és bár nem állítanám hogy ha másokra nézek, olykor nem jut eszembe a saját nyomorom, de már egyre kevesebbszer és egyre inkább elhiszem, hogy mindenkinek jár, hogy szép élete legyen, csak adni kell időt annak hogy kialakuljon.

Jó jó, tudom hogy 29 évesen nem vagyok a világ legöregebb embere és nem vagyok elkésve semmiről sem. Azért annak  örültem volna, ha korábban (jó pár évvel ezelőtt)  jutok el idáig és sok dolgot másként csinálhatnék. De a múlt a múlt, a jelen a jelen, csak ez számít. Na most abbahagyom, mert órákig tudnék elmélkedni még, azt hiszem a lényegen túl vagyok. :)

Lelkiekben már egészen másra készülök, délután két helységet ki szeretnék nagyon nagyon takarítani a lakásban. Jövő hétvégén Húsvét és már nincs sok időm rendet vágni. Most hogy már a fejemben megvolt, ideje máshol is kipróbálnom a módszert. :)

Mozgalmas hetek

Már rég voltam. Szerencsére elég mozgalmas napokat tudhatok magam mögött. Múlt héten elutaztunk Riezlernbe tesómékhoz, egy kis alpesi faluba, amely éppen az osztrák-német határon található. Vasárnap indultunk, nagyon szép időben volt részünk. Salzburgban csatangoltunk pár órát, majd indultunk tovább, mert szorított az idő. Salzburg nagyon tetszett a sok terével, a rengeteg virággal, a barátságos folyóparttal, műemlék épületeivel. Szívesen visszamennék. Délután 6 óra körül érkeztünk a célhoz. Aznapi programunk a vacsorával folytatódott, amit a panzióban fogyasztottunk el. Örömmel vettem tudomásul, hogy testvéremék nagyon jó helyen vannak, megbecsülik és szeretik őket, a családias légkör engem is megfogott. Vacsi után irány a lakás, én anyuékkal ott töltöttem az éjszakát, Hogy kényelmesebben elférjünk, Szabi és Kitti maradtak egy, a panzióhoz tartozó szálláson. Aznapi éjszakám maga volt a pokol.  Mivel csak egy kétszemélyes ágy található kis kuckójukban, készültem egy felfújható matraccal, ami az éjszaka közepén leeresztett alattam, mert a szelep nem szuperált. Felkeltem pumpálni, majd egy fél óra elteltével ismét a kemény padlón kötöttem ki. Ekkor eltökéltem, másnaptól tesóékkal éjszakázom. Az első teljes napunkon sok eső esett, ezért korlátozottabbak voltak a lehetőségeink, délután várost néztünk, átugrottunk Németországba (ami kb 10 km) vásárolgattunk, hamar elrepültek az órák. Bizonyos boltokban minden sokkal olcsóbb volt mint nálunk, mondanom sem kell, hogy jobb minőségű is egyben. (És a sokszorosát keresik mint mi) Megkémleltük az Oberstdorfi sípályát, ahol világbajnokságokat szoktak rendezni. Sokat sétáltunk. Kedden aztán ragyogó napsütés kerekedett, pont ideális a túrázáshoz. Gyönyörű helyeken jártunk. A hegyekben minden annyira csodálatos. Tiszta, friss levegő, melegítő napsugarak, hatalmas virágos rétek, havas csúcsok, madárcsicsergés, NYUGALOM.  Mikor meditálunk, ilyen helyeket képzelek el és most igazából átélhettem. Jót tett nekem. Kellett is.

Szerdán hazautazás, csütörtökön sportnap Bük-fürdőn, örültem, hogy nem kell kapásból a munkahelyemen  indítanom a megérkezés után. Nem fogadtak amúgy sem jó hírekkel, kiderült hogy költöznünk kell az irodából. Igaz nem messzire, de oda a jó világomnak - a csoportvezetőmmel leszek ezután együtt. Sajnos mióta Norbi elment, túl nagy lett az iroda számomra és ez másoknak is feltűnt. Egy magasabb beosztásban lévő munkatársam kiszemelte magának, ide fog jönni a titkárnőjével, sőt az egész csoportjával. Mindent kiűrítenek a folyosón, van itt felfordulás. Hogy ne távozzunk annyira rossz szájízzel, abba legalább belement, hogy az új helyünket szépen kifesteti és az asztalos is serényen tüsténkedik, hogy minden rendben legyen. Nem tudom még, hogy fogom viselni ezt az új helyzetet, hiszen aki ismeri munkahelyi körülményeimet, tudja, miért ódzkodom az egésztől ennyire. Na majd kiderül. Remélem hoz még ez az év kedvező változásokat számomra. Igyekszem mindent elkövetni ennek érdekében.:)



Egy kis pihi túra közben

 és gyönyörködés a szerelmesekben :)