Végre eljutottam odáig hogy beszámoljak legújabb élményeinkről. Az első részéről legalábbis. Aztán ki tudja meddig jutok ma.
Már az elején szeretném tudatni mindenkivel, aki elolvassa, hogy ÉLETEM EDDIGI LEGFANTASZTIKUSABB PILLANATAIT éltem át. :)
Előzmények:
Sokat tanakodtam hogy mivel lephetném meg Danit 30. születésnapja alkalmából. Szerettem volna olyat adni neki, amiről régóta álmodozott, ami után régóta vágyott, viszont nem csak egy tárgy, amit felvehet, hordhat és odateheti a "többi" mellé a szekrénybe (re). Sokáig nem kellett tépelődnöm, tudtam, ha igazán "ütőset" szeretnék, meglepem egy rafting hétvégével. Gondoltam magamban..miért is ne..ha már minden komolyabb anyagaikat igénylő tervünk meghíúsult idén, miért is ne engedhetném ezt meg neki és magamnak..
Azt gondoltam, talán többé nem is lesz erre lehetőségünk, mert ha vannak is álmaink, vágyaink, hajlamosak vagyunk mindent előbbre helyezni annál. (Persze természetesen legtöbbször ésszerűségi okokból tesszük ezt. )
Miután kiválasztottam a céget akikkel megszerveztem , úgy döntöttem, ha már lúd, legyen kövér..a két rafting mellé egy canyoningot is beterveztem, amivel egy teljes hétvégi programsorozat jött össze. Már csak ki kellett várni, hogy odaadhassam. (Ez volt a legnehezebb feladat.)
Olaszországi nyaralásunkon érte a szülinap, diszkréten "csúsztattam" kezébe a borítékot, benne az ajándékutalvánnyal, amire a következő idézetet választottam ismeretlen szerző tollából:
“Ma van az a nap, amikor megünnepeljük a pillanatokat – megállunk, hogy érezzük a napfényt, és saját szivárványt építünk.
Ma van az a nap, amikor megünnepeljük a lehetőségeket, és nekivágunk saját kalandjainknak.
Ma van az a nap, amikor élünk és nem aggódunk, amikor megünnepeljük az örömöt, amikor időt találunk álmainkra, és arra, hogy higgyünk a csodákban.”
Mindent elmondott helyettem.
Danit nem láttam még így örülni. Tudtam hogy ennél jobbat ki sem találhattam volna.
Eztán következett a szervezkedés. Hamar megegyeztünk abban, hogy meghosszabbítjuk a hétvégét 1 nappal és hétfő este érkezünk. Gondoltam, ha már eljutunk egy ilyen csodás helyre, érdemes lenne a programok végeztével kirándulgatni kicsit és megismerni a vidéket.
Minden nap megemlegettük az indulás napját.
Ahogy az lenni szokott az autónk, az indulás hetében problémázni kezdett. Gyorsan szerelőhöz futottunk, szerencsére csak egy aprócska gond adódott és még pénzbe sem került. Gps-t magunkhoz vettük és biztonság kedvéért kinyomtattunk két útvonaltervet is. :)Úticél: Szlovénia-Bovec
Mikor elküldték az utasprogramot és a biztosításhoz szükséges információkat, a mellékelt időjárás link jóvoltából megtudtam, elég esős idő ígérkezik. Bepánikoltam hogy lefújják a programot, hiába megyünk, mi lesz stb..A kis rutintalan..fel is hívtam őket, megnyugtattak, hogy semmi vész nem lesz, higyjem el, a program nem marad el, ennél rosszabb időben is tartottak ilyesmit, sokan jelentkeztek és különben is..esőben a rafting élvezetebb is tud lenni..(akkor már több hete aszály volt és a folyó eléggé visszahúzódott).
Miután megbizonyosodtam hogy a hétvégénk semmiképpen sem hiúsul meg, eszembe jutott, hogy én sátrazni szerettem volna a csodaszép kora őszi időben, de így viszont azon nyomban apartman után kellett nézni, ami nem volt könnyű feladat. Az ember azt gondolná, mégiscsak holtszezon van szeptemberben vagy mi..(utólag tudom, hogy itt nem igazán van ilyen). A legtöbb szálláshely vagy túl drága volt, vagy tele. Egy szállásközvetítő honlapján sikerült rábukkannom egész reális áron egy last minute apartmanra, pont két főre. Ezelőtt interneten nem igazán intéztem szállásfoglalásokat, de valamikor ezt is el kellett kezdeni. Szállás letudva. Hű, beötlött, hogy esőkabátot kell vennünk, de valami jobbat, ami biztosan "megvéd" bennünket, semmi esetre sem szerettem volna a szobában ücsörögni az idő miatt. Munkatársam másnapra hozott nekem két tuti esőkabátot, hogy véletlenül se költsek ilyesmire.
Örültem mint majon a farkának és megnyugodtam, hogy immáron az eső sem áll az utunkba hogy elinduljunk a nagy kaland irányába. :)
Ahogy az lenni szokott az autónk, az indulás hetében problémázni kezdett. Gyorsan szerelőhöz futottunk, szerencsére csak egy aprócska gond adódott és még pénzbe sem került. Gps-t magunkhoz vettük és biztonság kedvéért kinyomtattunk két útvonaltervet is. :)Úticél: Szlovénia-Bovec
Mikor elküldték az utasprogramot és a biztosításhoz szükséges információkat, a mellékelt időjárás link jóvoltából megtudtam, elég esős idő ígérkezik. Bepánikoltam hogy lefújják a programot, hiába megyünk, mi lesz stb..A kis rutintalan..fel is hívtam őket, megnyugtattak, hogy semmi vész nem lesz, higyjem el, a program nem marad el, ennél rosszabb időben is tartottak ilyesmit, sokan jelentkeztek és különben is..esőben a rafting élvezetebb is tud lenni..(akkor már több hete aszály volt és a folyó eléggé visszahúzódott).
Miután megbizonyosodtam hogy a hétvégénk semmiképpen sem hiúsul meg, eszembe jutott, hogy én sátrazni szerettem volna a csodaszép kora őszi időben, de így viszont azon nyomban apartman után kellett nézni, ami nem volt könnyű feladat. Az ember azt gondolná, mégiscsak holtszezon van szeptemberben vagy mi..(utólag tudom, hogy itt nem igazán van ilyen). A legtöbb szálláshely vagy túl drága volt, vagy tele. Egy szállásközvetítő honlapján sikerült rábukkannom egész reális áron egy last minute apartmanra, pont két főre. Ezelőtt interneten nem igazán intéztem szállásfoglalásokat, de valamikor ezt is el kellett kezdeni. Szállás letudva. Hű, beötlött, hogy esőkabátot kell vennünk, de valami jobbat, ami biztosan "megvéd" bennünket, semmi esetre sem szerettem volna a szobában ücsörögni az idő miatt. Munkatársam másnapra hozott nekem két tuti esőkabátot, hogy véletlenül se költsek ilyesmire.
Örültem mint majon a farkának és megnyugodtam, hogy immáron az eső sem áll az utunkba hogy elinduljunk a nagy kaland irányába. :)
folyt. köv.
