PCOS

Policisztás ovárium szindróma az egyik leggyakoribb oka a női meddőségnek. A nők tizedét érinti ez a betegség, de nagy részük nem tud róla. Hátterében egy igen összetett anyagcsere-zavar áll. Tünete a peteérészavar, a rendszertelen ciklus és terméketlenség. Feltételezések szerint a betegség általában öröklődik, ezért érdemes figyelni arra, hogy a szüleink, nagyszüleink, szüleink testvérei között előfordult-e a tünetegyüttes.

                                       

Bár 75 éve felfedezték, azóta sem tudják az orvosok pontosan, miért alakul ki. Az újabb kutatások szerint a PCO szindrómának kialakulásában nagy szerepe van az inzulin rezisztenciának.

Az inzulin szerepe, hogy a vércukorszintet szabályozza. Mikor eszünk, megemelkedik a vércukorszint a bevitt táplálék (CH) hatására. Hogy a vércukorszint ne legyen tartósan magas, a hasnyálmirigy inzulint termel. Ez lenyomja a vércukor szintet az eredeti szint közelébe. Akik inzulinrezisztensek, azoknak a szövetei, sejtjei nem érzékelik az inzulin jelenlétét. Ennek eredménye, hogy az inzulinszint nagyon magas lesz, és nem is tér vissza egy nyugvópontra.  A magas-inzulinszint túlzott férfihormon(androgén)-termelődésre ösztönzi a petefészkeket. Ahhoz hogy egy egészséges peteérés végbemenjen, megfelelő arányban kell lennie a petefészek által termelt androgén - illetve az ösztrogén szintnek. A PCO-s betegeknél az androgén aránya túl magas, ezért a petesejtek nem tudnak teljesen megérni, és a tüszőrepedés elmaradhat. A be nem érett tüszők cisztákká alakulnak, és a petefészek burka alatt maradnak. Ennek eredményeképpen a petefészek megnagyobbodik, (a normálisnál 1,5-3-szor nagyobb), burka megvastagszik és legtöbbször opálos fehér színt kap. Hüvelyi UH-n ez jól felismerhető. Ha teherbeesés mégis megtörténik, a megváltozott hormonszint miatt a vetélés valószínűsége magasabb.

Előfordulhat, hogy a PCO-s nő nemcsak inzulinrezisztenciával küszködik, vagy nem kifejezetten inzulinrezisztens, ezért további vizsgálódásra lehet szükség. Az endokrin zavarokat egyéb szervi rendellenességek is okozhatják, a leggyakoribb a pajzsmirigy-rendellenesség (alul- vagy túlműködés), és a hipofízis aedenoma (agyalapi mirigy jóindulatú daganata, ami magas prolactinhoz vezet), illetve egyéb elváltozások.

Forrás: www.pcos.hu

Hosszú hosszú ideje kerestem, kutattam, mi az oka annak hogy nem érezhettem magam teljes értékű nőnek. Megérezzük mi nők, ha valami nincs rendben velünk és ez többnyire pszichés problémákat  is okoz. Indulatosabbak, ingerlékenyebbek, érzékenyebbek leszünk, hiszen a hormonjaink nem úgy működnek, ahogy kellene. Az elmúlt években meg sem tudom mondani hány orvosnál jártam. Belgyógyász, nőgyógyászok, endokrinológus, pszichoterapeuta, sok sok UH, röntgen és MR. Mégsem történt semmi sokáig. Ha találtak is valamit, kezeltek ezzel-azzal, a végső megoldás mégsem született meg. A problémák úgyanúgy fennálltak, a párkapcsolataim rendre nem úgy mőködtek ahogy szerettem volna, sokszor már magamon kívül másra egyáltalán nem tudtam koncentrálni, természetesen negatív értelemben.Elkeseredett és reményt vesztett lettem, már alig akartam észrevenni a mindennapi örömöket.  Nem értjük hogy nem derült ki a tegnapi napig, hogy a fenti betegséggel küzdöm. (Senkit nem szeretnék hibáztatni, okolni amiért ezeken végig kellett mennem, inkább hálás vagyok a sorsnak hogy végül jó kezekbe kerültem) Pár hete egy nagyon kedves doktornőnek a közreműködésével  új nő-nőgyógyászhoz kerültem, mert az állapotom nemhogy javulni, rosszabbodni kezdett. Ő volt az aki segített felismerni a valós helyzetet, ami gyanítjuk már régebben elkezdődött és mégsem vette észre eddig senki.

Nehéz feldolgozni, hogy mindaz amiről mindig álmodtam, elég távol került tőlem. Nagy családra vágytam, semmi mást nem akartam, csak sok sok gyerkőcöt igazán boldog szülőkkel. Tudom hogy semmi nem lehetetlen, de azt is, hogy nem lesz könnyű menet ez most. Próbálok erősen hinni. Sőt, amióta tudom mindezt, jobban hiszek mint valaha.

Fura egy érzés volt amikor bementem a kórházba és az orvos kétkedve fogadott, a papíromra pillantva közölte irónikusan hogy "nah igen..tipikus PCO-s beteg vagyok."Az elhízásra gondolt, mert az összes tünetegyüttes közül ezt az egyet nem produkálom. Erre azt tudtam válaszolni hogy a pajzsmirigy-alultermelésemnél már rácáfoltam erre hiszen elvileg az is elhízást kellene, hogy okozzon én pedig az 53 kg-mal lassan átlátszó leszek:)Amikor a monitorra nézett kicsit meglepődött mikor látta hogy mind a két petefészkemen észrevehetőek a betegség jelei. Nagyon nehéz szembesülni azzal, amikor a petefészkeimet körbevevő apró ciszták már nem a proplémát jelentik, hanem egyik tünetét a valós állapotnak. Visszamentem a nőgyógyászhoz és átbeszéltünk mindent. Nagyon megértően viselkedett, igazán empatikus volt velem.

 A tegnapi nap több szempontból is nehéz volt nekem, de mára összekaptam magam és most már tudok örülni annak is, hogy legalább tudom mi a baj és azon leszek, hogy megoldjam. Bújom a netet és mindenfélét olvasok, kíáncsi vagyok,  hogy mik a kilátásaim.

Ahol tartunk most: Tegnap kiderült mi a helyzet, pénteken megcsinálják a vércukor-terhelést amikor is éhgyomorral, reggeltől fél óránként vesznek vért a hasfalamből, glükózoldatot adagolva a szervezetembe. Majd hétfőn vissza a nőgyógyászhoz és az  eredmények tudatában elkezdjük a kezelést.

Szerencsére a fentiekben említett hipofízis aedenoma elvethető hiszen a prolactin szintem a helyes tartományban van, ezt is tegnap erősítette meg a múlt heti vérvételem eredménye. A pajzsmirigy probléma viszont már évek óta adott, arra gondoltam hogy a jövőben a belgyógyász helyett endokrinológussal fogok konzultálni ez ügyben, talán többet tud segíteni majd a nőgyógyásszal karöltve.

"A PCOS egyelőre nem gyógyítható, de a tünetek visszafordíthatóak, és az állapotromlás megakadályozható az éveken át alkalmazott megfelelő kezeléssel. "

Nem állítom hogy a toppon vagyok lelkileg, de igyekszem mindent  elkövetni hogy végre én is igazi nő legyek, hogy ne keseredjek el, mert ennél nagyobb tragédiák is vannak az életben. Bátran állok a dolgok elébe és várom azt amit a sors tartogat számomra, mert anyának lesz igaza, mindent meg fogunk oldani!Az biztos hogy a 2011-es PCOS közönségtalálkozón már én is ott leszek.